Soha ilyen sikeres védekezést nem folytattunk Dunaszekcsőn.

 

A régi időkben a legkisebb áradás is elöntötte a községet, házak dőltek össze, emberek élete ment tönkre.

 

2002-ben sikerült először megvédeni a községet a Duna áradásától, majd 2006-ban a tapasztalatok felhasználásával már jobban sikerült a védekezés.

 

De idén sikerült még ezt is felülmúlni.

 

Az ország talán legszervezettebb védekezése folyt Dunaszecsőn. Minden védelmi körzetnek volt irányítója, mindig volt elég zsák és homok. A fóliával sem volt gond. Maximális nyugalom mellett önkéntes segítők, és helyi erők részvételével folyt a védekezés, az előre meghatározott helyszíneken és módokon. Soha ilyen költséghatékonyan nem sikerült mentesíteni a víz káros hatásaitól a községet.

Bebizonyosodott, hogy az átgondolt felkészülés, a határozott intézkedések, a jól kijelölt irányítók, felelősök a legkritikusabb helyzetekben is úrrá tudnak lenni a gondokon.

Egyetlen ember sem esett pánikba a községben a várható áradástól, mert lehetett érezni, hogy minden a legnagyobb szervezettség mellet, rendben és időben folyik.

Hasznosnak bizonyult az előzetes gyakorlás a katasztrófavédelem és a Vízügy munkatársaival.

Azonban jó ha mindenki tudomásul veszi, ezzel a homokzsákos módszerrel még további 25-30 cm-es áradást lehetetlen kivédekezni a gátak mögött feltörő buzgárok miatt! Ha nem épül védmű, előbb-utóbb elönti a falu nagy részét az ár!

 

Jellemző beszélgetés, (melynek fültanúja voltam) a polgármester – a védekezés irányítója- és a közmunkások között este 6 óra 5 perckor az Alsódunasoron:

Polgármester: Emberek köszönöm a mai munkát. Menjenek haza pihenni. Reggel 7 óra óta ebben a kánikulában mára már elég volt a zsákolásból.

Közmunkás: Polgármester úr már csak 25 m van vissza a gátból. Hozasson még homokot, ezt a szakaszt még ma be akarjuk fejezni.

5 perc múlva ott volt a homok.

 

És mit szólt ehhez a média?

Ez nem volt hír! A Duna budapesti tetőzése után a Kossuth rádió déli krónikája szerint megszűnt veszély, mert a Duna alsó szakaszán mindenhol magasabb szintre van kiépítve a töltés mint az árhullám várható tetőzése. Hogy Dunaszekcsőn nincs töltés, és több mint 2000 ember lakik itt?

Utána mi volt a legfontosabb hír?

Mossák a rakpartokat.

Hogy nálunk gőzerővel folyik a védekezés?

Hogy zsákok tízezreit rakják a hőségben helyiek és önkéntes segítők?

Hogy egész éjjel alvás nélkül szivattyúzzák a vizet?

Nem számít, az nem hír.

Ahol nem voltak kellően felkészülve, és elöntötte a házakat és a falvakat a víz?

Oda kimentek a hatalom képviselői a helyszínre, szünet nélkül tudósított róla a média.

Ahol minden rendben folyt?

Nem hír.

Ahol nem kellően felkészülten védekeztek, meglepetésnek számított, hogy kiönthet a víz?

Ott kihirdették a veszélyhelyzetet.

Ahol számítottak rá, és jó előre felkészültek?

Az nem hír, említésre sem méltó.

Ahol valami, vagy valaki hibázott, és emiatt veszélyhelyzet volt kihirdetve, ott az állam 100 % -ban megtéríti a védekezés költségét.

Ahol minden rendben volt, mindenki jól végezte a dolgát ott nem hirdettek veszélyhelyzetet.

A jogszabály szerint ahol nincs veszélyhelyzet, ott a védekezés költségét csak részben téríti meg az állam (70%-ban), 30 % költség a munkáját jól végző Önkormányzat képviselő-testületét terheli.

Dunaszekcsőt kb. 6,000,000.- Ft (saját becslés).

Érdemes előre felkészülni, jól és eredményesen dolgozni, összefogni és mindent jól tenni???

 

Mindezek ellenére azt hiszem IGEN!

(egy dunaszekcsői azok közül, akik részt vettek a sikeres védekezésben)

 

És így látja egy nem helybeli, aki az első perctől részt vett a védekezésben: (forrás: www.baranya.katsztrofavedelem.hu)

 

Nyugodt védekezés Dunaszekcsőn

 

A június 4-i védelmi értekezlet során döntés született, hogy a hidrológiai előrejelzések ismeretében másnap reggel megkezdődik Dunaszekcső árvíz elleni bevédése. Az időben történő felkészülés és a település polgári védelmi parancsnokságának átgondolt döntéseinek, intézkedéseinek köszönhetően igen nyugodtan, minden kapkodást nélkülözve történt minden idők harmadik legnagyobb vizének (938 cm) megfogása. Az öt védekezési nap során mintegy 50.000 db homokzsák, 750 tonna homok, közel 1000 m³ föld került felhasználásra. Az anyagok beszerzésében, kiszállításában és utánpótlásában nem volt fennakadás. A település megvédése érdekében átlagosan naponta 120-140 fő helyi polgári védelmi erő, önkéntes közerő, más településekről érkezett közcélú dolgozó, szabadnapos vízirendőr, vám-és pénzügyőr, speciális mentő (Baranya, Misina), műszaki egyetemista, rendészeti hallgató, valamint közutas munkatárs végezte a helyi irányítók által meghatározottakat. Az árhullám levonulását követően megkezdődik az ideiglenes védmű elbontása, az ÁNTSZ által szükségesnek vélt területek fertőtlenítése, valamint a védekezés során szerzett tapasztalatok kiértékelése. Az árhullám és az azt követő elnyúló tetőzés hatásainak megállapítása céljából június 13-án soron kívüli helyszíni bejárást végeztünk a löszfal által veszélyeztetett területen, mely során a lakosság védelme érdekében azonnali beavatkozást igénylő eseményt, vagy annak előjelét nem tapasztaltuk.

 

 

            Oláh Tibor pv. alezredes

                kirendeltség-vezető